Az elefánt tőgye, minden más négylábú állattal ellentétben, nem a hátsó, hanem az első lábak között van. Az újszülött kiselefánt életének legelső napjaiban a szájával szopik, de rövidesen rájön ormánya használhatóságára: miután tejjel teleszívta, hátrakunkorítja a szájához, és magába fecskendezi a felszívott tejet.
A banán vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, az általunk ismert triploid változat magtalan, és nem tud magától szaporodni. Magok hiányában sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják.
Az első merevlemez (HDD) 1956-ban az IBM 305 RAMAC volt. Több, mint 1 tonnát nyomott, kapacitása 5 MB volt.
A világon mindössze 24, Európában 5 állam nem rendelkezik hadsereggel. Andorrát, Liechtensteint, és a Monacói Nagyhercegséget szükség esetén Franciaország védelmezi, Vatikán a pápa védelmére a Svájci Gárdát kérte fel. Különös eset azonban Izland, amelynek annak ellenére hogy NATO-tag, nincs hadserege. Pusztán 120 fős parti őrséget tart fenn, három járőrhajóval és 1 repülőgéppel. Háborús esetben azonban kész orvosi segítséget nyújtani.
Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben. Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét. Az ágya a kórterem egyetlen ablakához a közelebbi volt. A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, a plafont bámulva. Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról, a nyaralásaikról, ahogy ez szokásos ilyen helyzetben. Az az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült, azzal töltötte az időt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból. A másik ágyon fekvő embert egy idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben, már alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében.
Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós játékhajóikkal rajta. Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve. Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot, a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé képzelte a látványt. Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetről beszélt. Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján. A napok és hetek teltek. Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat. Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta. Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz. Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot.
A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, így nem láthatta a falat sem.
- Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.
Utolsó kommentek